30.nap O Cádavo – Lugo

Megmásztam a Cantábriai hegyláncolatot, hosszabb szakaszokkal, de egyre könnyebb a terep.
A reggeli ködös hideg reggelek állandósulni látszanak és minden nap egy kicsit tovább tart a sötét. Ez a hátránya, ha nyár végére, ősz elejére ütemezett útnak. A késői napfelkelte megnehezíti a reggelt, sokkal több figyelmet igényel a helyes utat megtalálni és követni, viszont kellemesek a hosszú délutánok, későn sötétedik, este nyolckor még látni a napot.

20160920_085525.jpg

Ezen azúton kevésbé jellemző a magányos zarándok, inkább párosan járják és főként a közép, illetve idősebb korosztály. Mostanában nekem is egyre többször jutnak eszembe az otthoni dolgok. Az idő előrehaladtával mind jobban hiányzik Marci és a család többi tagja. Az út során egy-egy napot, annak nehézségét, szenvedését felajánlottam szeretteimért. Ez nagyon jó érzéssel töltött el.

Döbbenetes sokszor a felismerés, hogy az út sajátossága és a felajánlott személy és a köztem lévő kapcsolat között milyen hasonlóságokat fedeztem fel. A mai utam végállomása Lugo. Az városhoz közeledve igazi meglepetést váltott ki az óvárost körülölelő római városfal, annak ellenére, hogy készültem a városból, mégis letaglózott.

20160920_155743.jpg

A városfal kapuján belül rátaláltam az albergue-re, gyorsan rendbe szedtem magam, és indultam a délutáni “levezető” sétámra. A bevált módszer szerint, toronyiránt megkerestem a lugói Szűz Mária katedrálist. Nem lehetett eltéveszteni a legnagyobb és legmagasabb építményt. Különlegessége, hogy nemcsak a főhajótól oszlopokkal elválasztott oldalhajó rejtett sok kis kápolnát, melyek közül a leghíresebb a “Nagyszemű Szűz” néven ismert barokk kápolna volt, hanem maga a főhajó is több kápolnára osztott. Oltára hasonlított a santiagoira csak itt ezüstben, ott aranyban fürdik.

20160920_161422.jpg

Közben beiktattam egy “pulpo” (polip) ebédet, hiszen Galícia sok jó hírű “pulperiával” dicsekedhet. A városfal körtornácáról – amely teljes (2km) hosszában körbesétálható – csodálatos kilátás nyílt a városra, s egyben feltérképeztem a többi nevezetességet. A városfalat, az Unesco 2000-ben világörökséggé nyilvánította, amely a  III.sz. végén IV.sz. elején védelmi célból épült.

20160920_190739.jpg

A fal védőbástyájának tövében álló obeliszken ez állt: Santiago 104 km
Furcsa, de innen már csak 104. Valami nyavalya kerülgetett, a térdem is fájt, rossz volt a gyomrom, a városnézést befejeztem, visszamentem a szállásra mert egyre jobban vonzott az ágy. Bíztam abban, hogy egy hosszabb pihenő segít,hogy holnap folytatni tudjam az utam.

(89)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


4 × = harminc kettő