19.nap San Esteban de Leces – Sebrayo

Gyönyörű napkezdés, kicsit borongós, de kellemes hőmérséklet. Kilométereken keresztül a part mentén haladtunk, homokparti fövenyek, sziklás öblök, óriási hullámok, óceán felől nyargaló széllel keveredő édeskés virágillat. A partmenti padokon reggeliztünk, hogy minél tovább részesei lehessünk ennek az ámulatba ejtő élménynek.

20160909_095947.jpg

A gondolataim viszont már a búcsúzás körül forogtak, lehet hogy holnaptól egyre távolodok az efféle panorámától. Latolgatás, fontolgatás, mérlegelés. Ez jellemezte egész napomat.
Holnap döntenem kell. Mindkét út melett szólnak érvek és ellenérvek is.

Az Északi út még egy hétig követi az óceánt, jóval könnyebb, azonban sok települést érint, kisebb és nagyobb városokat egyaránt, ezért sokat kell aszfaltúton gyalogolni. A Primitivo komoly erőpróba, nagy szintkülönbségeket kell legyőzni, de mindezt természetközelben, és távolabb a civilizációtól. Igaz, hogy a végleges döntést, majd holnap az útelágazásnál fogom meghozni, de az utolsó kilátási lehetőségnél elköszöntem az óceántól….

20160909_120601.jpg

Csendben gyalogoltunk, engem lefoglalt a következő két hét tervezgetése, Lidián éreztem a lelki nyomást, szorongott a holnapi esetleges elválástól. Colunga-ban kivételesen nyitott templomra találtunk. San Cristóbal el Real templom a piros, fekete színeivel, rendhagyó oltárával  kivételes látvány volt. Spanyolország ezen részén kevésbé jellemzőek, az arannyal gazdagon díszített templomok, de az itt lévők különlegesebbek, érdekesebbek, mivel eltérnek a megszokottól.

20160909_145359.jpg

Lefekvés előtt Lidia ismét megkérdezte, mi a döntésem. Mondtam, hogy még nem végleges, de nagy valószínűséggel Primitivo. Akkor átadott egy boritékot, és arra kért, hogy másnap az albergue-ben nyissam ki.

(73)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


öt + = 14