8.nap Lezama-Bilbao

Az előrejelzés szerint száraz, napsütéses időre készültünk. A reggel ugyan borúsan indúlt, de bíztunk az időjósokban. Kár volt, amint elhagytuk Lezamát, már csepergett, majd egyre inkább esett az eső. Nem volt mit tenni, elő kellett halászni az esőkabátokat és be kellett öltözni.

Az emelkedőn kaptatva felfelé, a poncsó alatt úgy éreztem magam, mint egy szaunában, míg a talpam alatt a vizes kövek, fák kiálló gyökerei, a sár, úgy csúszott, mint jégen a korcsolya.
Viszont esőben az eukaliptuszok, fenyők együttes illata olyan mintegy aromaterápia, ez kárpótolta a sok kellemetlenséget. Meredek lejtőn ereszkedtünk hosszasan, miközben egyre szebb volt a kilátás az alattunk elterülő Bilbaóra. Hát így, csúszva, mászva,  kapaszkodva, lucskosan, sárosan, elázva érkeztünk meg a baszkok fővárosába. Ezzel, egy esős nap főpróbáján is túl voltunk.

20160829_130225.jpg

A jelzések Szent Jakab katadrálishoz vezetettek. Ahol megpihentünk, majd elindultunk felfedezni a többi látnivalót. Bilbao utcáin sétálva, nem érik az embert különösebb  meghatározó élményt nyújtó benyomások. Egysíkú, homogén ingerszegény épületek, kevés zöld területtel követik egymást. A baszk főváros a Guggeinheim Múzeum megnyitása óta vált a turisták népszerű célpontjával. A modernkori épületek egyik legcsodásabbjaként tartják számon.

20160829_125703.jpg

Az épület Bilbao szimbólumává vált, egyben Sapanyolország leglátogatottabb múzeuma lett.
Az ezüstösen csillogó titán, a hatalmas üvegfelületek, a fények lélegzetelállító együttest alkotnak, a múzeum bejáratát egy különleges, virágból épült szobor, nevezetesen ?Puppy? kutya vigyázza, míg az épület folyó felüli oldalán egy hatalmas pók uralja a teret.

20160829_140328.jpg

Az épület több ezer négyzetméteres komplexum, megtekintésére fél nap is kevésnek tűnik. Egy rövid látogatást mégis tettem az épületben, a látvány belülről is lenyűgözött, a modern művészek alkotói közül, Picassó, Dali, Chagall festményeit láttam, viszont nem találtam meg Moholy-Nagy László alkotását.
A városnézést szálláskeresés követte. Hosszas keresgélés után találtunk rá egy adomány alapján működő albergre, ahol vacsorával oly módon láttak el benünnket, hogy biztosították a nyersanyagot a főzéshez. Előételnek – a spanyoloknál elhagyhatalan – salátát készítettünk, majd nagy kondérban főztük a paprikáskrumplit chorizo-val (kolbásszal). Jó hangulatú közös vacsora, mosogatás, pihenés.

(83)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


nyolc − = 4