Category Archives: Camino del Norte

2016 Camino del Norte – Az északi út

31.nap Lugo – As Seixas

Az égi segítőim mellettem voltak! A hányingerrel, hidegrázással és talán még lázzal is átkínlódott éjszaka után, reggel nyomát sem éreztem a tegnapi kellemetlen közérzetnek. Éjjel felmerült bennem, hogy a következő napot busszal kellene megtenni, de szerencsére vagy egy gyors lefolyású vírus, vagy csak egyszerű kifáradás volt a probléma okozója, így minden folytatódhatott tovább a tervek szerint. A hidegben és tejfölnek látszó… Read more »

30.nap O Cádavo – Lugo

Megmásztam a Cantábriai hegyláncolatot, hosszabb szakaszokkal, de egyre könnyebb a terep. A reggeli ködös hideg reggelek állandósulni látszanak és minden nap egy kicsit tovább tart a sötét. Ez a hátránya, ha nyár végére, ősz elejére ütemezett útnak. A késői napfelkelte megnehezíti a reggelt, sokkal több figyelmet igényel a helyes utat megtalálni és követni, viszont kellemesek a hosszú délutánok, későn sötétedik, este… Read more »

29.nap Padrón – O Cádavo

Ma ismét meglátogatom a gerincen ágaskodó szélturbinákat. Ahogy reggeli ködbe burkolózott tájból kapaszkodtam felfelé, a felkelő nap sugarai a dombok között megvilágították, a völgyben megülő párafelhőket. Nem mindennapi látvány volt! A természet számos, különleges jelenséggel kápráztat el minket. Úgy tűnt, mintha nagy vattacsomókkal töltötték volna meg a völgyet. A szikrázó fehérséget, a falu templomának kereszttel kibukkanó tornya, a magasabb hegyek zöld kupolái illetve egy-egy… Read more »

28.nap Grandas de Salime – Padrón

Először a telihold fénye, majd a reggeli felkelő nap sugarai alatt bandukoltam. Első lépéstől emelkedett az út egészen az Alto Acebo magaslatig. Nem voltam kitörő formában, pedig a felmenetet jól bírom, felveszek egy közepes tempót, amit sokáig tudok tartani, de most csak vonszoltam magam. Fel-fel néztem, a magaslat tetején sorakozó szélkerek még nagyon aprónak látszottak. Kerestem a zsákomban egy kis energiabombát, próbáltam gondolataimban… Read more »

27.nap Berducedo-Grandas de Salime

A napkirály csak kis időre mutatta meg magát, de az esőfelhőket elfújta a szél. Reggel lázas pakolás, igyekeztem mindent beszuszakolni a hátizsákba, a nehezebb dolgokat hátközelbe, a könnyebb dolgok a mennek a másik oldalra, majd felülre, illetve a külső könnyen elérhető zsebekbe a napközben szükséges holmik. Még egy utolsó ellenőrzés, ágyon, alatta, szárítókötélen és zsákzárás. Víz, cipő, bot indulás! De mégis történt egy… Read more »

26.nap Borres-Berducedo

Mentem esőben, napsütésben, felhőben, felhő alatt, felhő felett. Két páratlan szépségű útvonal között kellett választanom. A hivatalos Camino-nak tekintett út és a Ruta de los Hospitales azaz a Kórházak Útja között. Könyv szerint az utóbbi út, több napos esőzés után nagyon megfontolandó, teljesen elhagyatott, hűvös, szeles, ködös időben nem veszélytelen választás. Az időjárás egyre bizonytalanabbá tett, holott előző nap Borresig történő megérkezésem mögött is,… Read more »

25.nap Tineo-Borres

Kérésem nem teljesült, az idő egyre rosszabb lett. Reggel 7 fok, eső szél. Az út szép lesz, olvastam tegnap, káprázatos kilátással a környező hegyvonulatokra, csúcsokra. Kapaszkodtam felfelé a sárban, csúszós köveken. Az olvasottakból semmit nem láttam, a pelerin kapucnijáról folyt a víz az arcomba, a szemüvegemen az esőcsöppektől és a párától átlátni nem lehetett. Felértem a magaslatra, egy nagy szürke gomolyagba, süvített a… Read more »

24.nap Salas-Tineo

Ébredés után rögtön kidugtam az orrom, egyrészt friss levegőért, másrészt feltérképezni az időjárást. Borús volt, de nem esett! Gyors készülődés, hétkor már tölgyesek és gesztenyefák között jártam. Ilyenkor az erdő csendes, néha rikkantott egy madár,  roppant egy ág, az esőtől megduzzadt patak csobogása hallatszott. Szél rázta falevelekről lehulló vízcseppek hullottak a fejemre, miközben a korom sötétben lámpámmal az utat világítottam, illetve… Read more »

23.nap San Juan de Villapanada-Salas

A  tegnapi nap egy újabb bizonyosság arról, ha elkezdünk erősen hinni vágyainkban a láthatatlan erők segítenek. Amikor leszálltam a buszról, percekig csak álltam, néztem a táblát, hogy ez álom, vagy valóság. Ketten szálltunk le, egy nő aki azonnal elindult felfelé az egyik bekötő úton, majd egy rövid idő elteltével visszanézett, és visszafordult, mert látta hogy még ott álldogálok. Odajött, mutatta a táblát és… Read more »

22.nap Oviedo-San Juan de Villapadana

Oviedo biztosan nem kerül fel a bakancslistámra. Az Ördögök útját és nem a Camino-t jártam ma. Minden probléma a reggeli indulásnál kezdődött, nem volt meg a botom. Zarándok szabálya szerint sem botot, sem bakancsot nem viszünk a szobába. A túrabotokat a folyosón hagytam, még jó, hogy a bakancsommal óvatosabb voltam. Annyit tudtam kideríteni, hogy este a hospitelaro kereste a gazdáját, és mivel senki nem jelentkezett,… Read more »

21.nap La Vega de Sariego-Oviedo

Ma Oviedo várt rám, Asztúria tartomány és az almabor fővárosa, és a Camino Primitivo kiindulási pontja. A középkorban Oviedo legalább olyan híres zarándok célpont volt, mint Santiago. Ezt igazolja az a régi időkből származó mondás, amit útközben olvastam, egy kőfalon: “Aki Santiago-ba megy és nem San Salvadorhoz (oviedoi katedrálishoz) az a szolgát látogatja, az Urat meg elfelejti” Zarándokok régen bármelyik úton érkeztek,… Read more »

20.nap Sebrayo-La Vega de Sariego

“Ha többféle út kínálkozik számodra, és nem tudod, melyiket válaszd, semmiképp se bízd a döntést a véletlenre, hanem ülj le és várj. Várj még és még. Ne mozdulj, ne szólj, csak hallgasd a szíved. S mikor beszélni kezd hozzád, állj fel, és menj, amerre visz.” (Susanna Tamaro) Az emberi élet alap jellemzője, hogy döntéstől döntésig halad. Sokan beledermednek ebbe az érzésbe,… Read more »

19.nap San Esteban de Leces – Sebrayo

Gyönyörű napkezdés, kicsit borongós, de kellemes hőmérséklet. Kilométereken keresztül a part mentén haladtunk, homokparti fövenyek, sziklás öblök, óriási hullámok, óceán felől nyargaló széllel keveredő édeskés virágillat. A partmenti padokon reggeliztünk, hogy minél tovább részesei lehessünk ennek az ámulatba ejtő élménynek. A gondolataim viszont már a búcsúzás körül forogtak, lehet hogy holnaptól egyre távolodok az efféle panorámától. Latolgatás, fontolgatás, mérlegelés. Ez jellemezte egész napomat…. Read more »

18.nap Poo-San Esteban de Leces

Erősen borongós reggelt, igazi áztató esős időjárás váltotta fel. Egyre nehezebben haladtunk az esőkabát alá bújva, a sárosodó talajon. A térkép szerint a partvonalat követtük, de orrunkig sem láttunk a sűrű esőben, azonban az illatokat éreztük, a megszokott erdő illat mellett az egész környéket az eukaliptuszok aromája járta át. Ilyenkor eszembe jut az otthoni parlagfű okozta kínlódás, már induláskor jelentkeztek a… Read more »

17.nap Buelna-Poo

Itt sincs másként, az el nem végzett munka visszaüt. Esténként útrakész állapotra készítem a zsákom, hiszen reggelente, egyrészt nincs idő, másrészt mindezt sötétben és csendben kellene elvégezni. Tegnap vacsoráig, azonban mást sem tettem, mint ültem a sziklákon, éreztem a víz illatát, hallgattam a hullámok morajlását, figyeltem a naplementét. Különleges élmény volt… Majd az elhúzódó vacsora illetve a megtett 35 km miatt az… Read more »

16.nap Comillas-Buelna

Gyötrelmes napkezdet, a lábam mintha ólomból lett volna, zsákom súlyát többszörösének érztem, minden erőmre szükség volt egy-egy lépés megtételéhez. Így van ez, hol a természet adta, hol a belső lelki hullámvölgyekkel kell megküzdeni. Amíg csak arra figyeltem, hogy az egyik lábam rakjam a másik után eltévedtünk, nem vettük észre a reggeli alkonyban rejtőzködő jelet. Milyen fontos, hogy figyelünk egymásra, ez volt a… Read more »

14.nap Santa Cruz de Bezama-Santillana del Mar

A mai reggel sok izgalommal kezdődött, erre már két napja, Güemesben, és itt is a santa cruz-i szálláson, vacsora után majd egy órányi “továbbképzést” kaptunk. Ugyanis volt a mai napon, egy olyan szakasz, ahol a tiltás ellenére, saját felelősségre célszerű átmenni egy vasúti hídon, mert egyébként nagy kerülővel teljesíthető az útvonal.   A nagy étkezőasztal rajztáblává vált, és egymás után… Read more »

13.nap Güemes-Santa cruz de Bezama

Búcsút vettünk a feledhetetlen güemesi szállástól, fizikailag már távolodtunk, gondolatban még Ernesto atyánál ragadtam, csak egy igazi zarándok szív képes ilyen meghitt környezetet teremteni, mindennap ugyanolyan odaadó nagy szeretettel fogadni a fáradt, sántikáló, éhes zarándokokat. Mindenkinek jut egy biztató szó, egy ölelés, történet töredékek, emlékek, képek a világjáró útjairól, ezentúl tiszta, kényelmes szállás, finom vacsora, reggeli. A legfelkapottabb út árnyékában, egyre… Read more »

12.nap Laredo-Güemes

A nővérek kényeztető reggelije után, zsákunkkal a hátunkunk ismét útra keltünk. A tengerhez vezető út kövezete optikailag olyan hatást keltett, mintha hullámzott volna, szellemes megoldás. Lesétáltunk a partra,  beleszippantottunk a sós levegőbe, halgattuk a hullámok morjalását és percekig gyönyörködtünk az átlátszó hullámzó vízben, amely ezüstösen ragyogott a reggeli fényben. Nehéz volt elindulni, a hely maradásra késztetett. A képek örökre megmaradnak, újra és újra… Read more »

10.nap Pobana-Castro Urdiales

A mai nap egy ADOMÁNY! Más szavakkal nem is próbálkozom. Úgy érzem, a látványt leírni lehetetlen, ami a zarándokszállástól elindulva egy hosszú meredek lépcsősoron felérve fogadott. Lélegzetelállító kilátás nyílt a tengerre. “Sok sebet hordozok, de hordozok magamban olyan pillanatokat is, melyek soha nem történtek volna meg, ha nem merészkedek túl a határokon.” /Paulo Coelho/ A mai reggelt már csak egy… Read more »

9.nap Bilbao-Pobena

Lélekölő nap volt a mai, az Északi útnak talán ez a legvárosiasabb része. Nem volt túl hosszú és nehéz sem, de 22 km-en keresztül aszfaltúton, ipartelepeken, lakótelepeken vezetett. Tulajdonképpen a nagyvárosba és onnan kivezető szakaszoknál ez megszokott, de ez a távolság minden eddigi várost felülmúlt. Órákat gyalogoltunk kerékpárúttal egybeépült gyalogúton. Irigylésre méltó az osztottpályás, tükörsima kerekpárútjuk, a mi balatoni fagyökerektől felgyűrődött, hepe-hupás, kátyús,… Read more »

8.nap Lezama-Bilbao

Az előrejelzés szerint száraz, napsütéses időre készültünk. A reggel ugyan borúsan indúlt, de bíztunk az időjósokban. Kár volt, amint elhagytuk Lezamát, már csepergett, majd egyre inkább esett az eső. Nem volt mit tenni, elő kellett halászni az esőkabátokat és be kellett öltözni. Az emelkedőn kaptatva felfelé, a poncsó alatt úgy éreztem magam, mint egy szaunában, míg a talpam alatt a… Read more »

7.nap Gernika-Lezama

Estére egyre jobban gömbölyödő bokám éjszakára vizesborogatást kapott. A kicsit bicegős reggel után azonban gyorsan bejáródott. Az Északi útnak, egy viszonylag elhagyatott szakasza következett,14 km-en belül nem volt semmi civiliváció, még vízvételi lehetőség sem. Az első igen combos 3 km felvitt az Alto de Morga magaslatra. A hegynyergen állva, mindkét irányban lejtett a táj, az út csak Santiago felé hullámzott tovább. Innen… Read more »

6.nap Ziortza-Gernika

Ennek a vidéknek nincs vízszintes szakasza? Vagy csak az utat jelölték ki annak megkerülésével? A hullámvasutazás közben, gyorsan megérkeztünk a zenaruzzai ciszterci kolostorhoz. A legenda szerint egy kőszáli sas, az itteni dombra ejtette le karmai között tartott koponyát, ami kétségtelen jele volt annak, hogy ezen a helyen kell felépíteni Euaskadi (baszk föld) vallási központját. A gyönyörű kolostorból, templomból álló épületegyüttest… Read more »

5.nap Izarbide-Ziortza

A nagyon kemény, nagyon meleg, hosszú nap után rövid leszek. A hullámvasúthoz hasonló úton közel 28 km van a lábamban.  Először távolodtam el tartósan a tengertől, nehéz hegyi túra volt, ahol a sokat kacskaringózó úton szinte minden irányban csodálatosnál csodálatosabb volt a kilátás a környező hegyekre és távolabbi hegyvonulatokra. Nem jártam magasan, csupán 340-400 méter között, köves sziklás terepen, ahol… Read more »

4. nap Zumania – Izarbide

Embertpróbáló napot tudhatok magam után. Még az út elején járok, de azt már tudom, hogy ez a Camino soha nem lesz olyan népszerű, mint a francia. Ehhez komoly kondícióra és még komolyabb elhivatottságra, akaratra van szükség. Nem véletlenül kezdte Pfliegel Péter a Vászúton című útikalauzát azzal, hogy nehéz, nagyon nehéz. az útvonal + magasságok Igen ez tényleg nehéz, össze sem… Read more »

3. nap Orio- Zumaia

Felhős, borongós volt a vidék, ilyen volt az indulás is lassú és késői. Az már induláskor világos volt, Debáig nem lehet eljutni. Így a rövidebb táv ismeretében, több pihenő került beiktatásra. Zarautz-tól Getaria-ig közvetlenül az óceán mellet vezetett az út.  A friss levegő hitetetlen erőt adott, az óceán felől érkező szél kifújt minden fáradtságot, gyorsan megérkeztem Getariába, ahol egy városnézéssel… Read more »